2015. augusztus 11., kedd

Önéletrajzot kell írnom! - Segítség!

Sokan érzik úgy, amikor önéletrajzot kell írni, hogy segítségre van szükség.


Ebben a posztban összefoglalom, én, illetve a blogom, hogyan tudunk segíteni.

Először mindenki információt gyűjt, elolvas sok írást, esetleg egy-két blogot alaposabban tanulmányoz. Javaslom, ne össze-vissza keressük a tutit, hanem egyik vagy másik blognál, honlapnál tegyük le a voksunkat, és az ott leírtakat próbáljuk követni, és elkészíteni az önéletrajzot.

Az én blogomban is rengeteg információ található, általánosságban, egy-egy kérdést részletesen megtárgyalok, még a formázáshoz, a fénykép "normális" méretűvé tételére is vannak tanácsaim.

Ha úgy érzi, nem tud, vagy nem akar bárkinek is fizetni az önéletrajz elkészítéséért, akkor tessék, egészen ingyen lehet olvasni, megvalósítani.

Önéletrajz és motivációs levél mintát is le lehet tölteni a honlapomról. Itt oldalt pedig az 5 szarvashibát lehet elolvasni egy letölthető pdf-ben.

Tehát mintát adok,  és sok tanácsot, valamint egy olyan írást is, ahol a leggyakoribb hibákat lehet megtalálni, hogy ne kövesse el ezeket.

Az ezen túlmenő segítséget nem ingyen adom.


  • Készítettem egy könyvet azok számára, akik az önéletrajz írásához szükséges információkat egy helyen szeretnék olvasni, és egy lépésről-lépésre típusú leírást szeretnének kapni. A könyvet elolvasva, annak alapján egyedül is elkészíthető az önéletrajz.
    Ez a könyv kevesebbe kerül, mint a tanácsadás óradíja, és nem lehet végigolvasni egy óra alatt.
    A hátránya az, hogy kérdésekre nem tud válaszolni, az viszont lehet, hogy a kérdésre adott válasz megtalálható benne.
  • Személyes tanácsadás keretében személyre szabott tanácsokat tudok adni az önéletrajz, motivációs levél írásával kapcsolatban, sőt az álláskereséshez is tudok ötleteket adni.
  • Ha elkészült az önéletrajz önerőből, de jó lenne valaki olyannak is megmutatni, aki ért is hozzá, akkor az önéletrajz korrektúra/ellenőrzés szolgáltatást ajánlom. Itt a leírtakat tudom véleményezni, nem írok át semmit, csak leírom a véleményemet, mit hiányolok, mit hol és hogyan kellene javítani.
  • Megadott adatok alapján, félkész önéletrajz, nem szakmai önéletrajz alapján elkészítem a megrendelő szakmai önéletrajzát.
  • Szükség esetén motivációs levél írását is vállalom, természetesen ehhez is kérek információt, különben nem tudom leírni egyes szám első személyben, miért is lenne jó a megrendelőt alkalmazni az adott helyen.
  • Angol nyelvű szakmai önéletrajzot is készítek. Itt két irány van. az egyik, amikor magyarországi felhasználásra kell, a másik, amikor külföldön szeretné felhasználni az illető az önéletrajzot.
    • A hazai cégek esetén könnyebb és nehezebb is a feladat, mert pontosabb megnevezéseket, részletesebb angol nyelvű leírást várnak, mint külföldön. 
    • A külföldre készülő önéletrajzok esetén fontos tudni, mely országban kívánja az illető felhasználni, mert bizony hatalmas különbségek lehetnek.
  • A tanácsadás és önéletrajz írás esszenciája az, amikor egy egész napot áldozunk arra, hogy megbeszéljük, hogyan és hol keressen állást az illető, mi kerüljön az önéletrajzba, mit és hogyan küldjön pályázati anyagként, érdemes-e és ha igen, milyen kreatív önéletrajza legyen, hogyan kövesse pályázatát, hogyan jelenjen meg és viselkedjen egy állásinterjún. Ezen kívül elkészítem az önéletrajzot is.


2015. május 26., kedd

Szakmai gyakorlat és annak hiánya

A pályakezdőket érinti legjobban, hogy mindenhol kérnek szakmai gyakorlatot, és ennek hiánya bizony eléggé nehézzé teszi az első munkahely megtalálását.

Nem, nem csak a gimnáziumot végzettek, szakmával nem rendelkezők problémája ez.
A bsc vagy msc végzettséggel rendelkezők nagy része nem tud felmutatni érdemleges munkatapasztalatot.

A legtöbb helyen hiába a jó tanulmányi eredmény, a nyelvtudás, a bizonyítványok megléte, mégis aszerint hívnak be beszélgetésre embereket, hogy van-e és ha igen, milyen hosszú szakmai tapasztalata. Legalább munkatapasztalata.

A kettő nem ugyanaz! Munkatapasztalat, vagyis, hogy volt-e már valahol foglalkoztatva. Szakmai tapasztalat az, amikor az adott szakmában vagy legalábbis a közelében dolgozott az illető.

A szakmai tapasztalat összegyűjtése a nehezebb feladat. Diákként sokan dolgoznak, de vannak tipikus diákmunkák, amiket nem lehet figyelembe venni, ha szakmai tapasztalatról van szó. Gyakran a diákmunka egyszerű irodai munka, borítékolás, vagy különböző promóciós rendezvényeken hoszteszmunka, kóstoltatás, kérdőív kitöltetés, de lehet adatrögzítés, árufeltöltés is. Kevesen vannak, akik diákként a jövendő szakmájukban tudnak dolgozni, illetve a jövendő szakmát segítő munkát tudnak végezni.

Munkatapasztalatként a fentiek mind figyelembe vehetők.

Nem kell azon aggódni, hogy nem tud munkaszerződést és egyebet felmutatni, mert diákmunkát végzett. Az önéletrajzba be lehet írni, melyik diákszövetkezeten keresztül végzett munkát, és hol.
A néhány hónapos munkákat is érdemes beírni, mert ha négyszer 3 hónapot dolgozott már, akár különböző helyeken is, az összesen már egy év. A nulla naphoz képest már nagy előny.

Egyre több olyan "munka" is van, amikor valaki segít egy szervezetet, (pl. alapítvány, egyesület, iskola) és ezért nem kap fizetséget. Mondhatjuk önkéntes munkának is, de ez itt talán nem megfelelő kifejezés, inkább a baráti segítséget jelenti.

Például, ha informatikát tanuló diákként elkészített egy vagy akár több honlapot, de ezért fizetséget nem kapott, mert nem is tudtak volna fizetni érte, vagy alkalmankénti rendszergazdai feladatokat látott el, szintén a fenti összegért, akkor mindenképpen érdemes kérni egy "igazolást" arról, hogy milyen feladatot látott el.

Gyakran előfordul, hogy kisebb vállalkozások,  egyesületek, alapítványok egy-egy rendezvényükkel kapcsolatban minden ismerőst megkeresnek, jöjjenek segíteni, pusztán barátilag. Előrelátó diák ilyenkor is kér erről egy igazolást. Persze nem a fél órás segítségről, de a szervezési feladatokban való részvétel akár több heti munkát is jelenthet.

Az alkalmi munkavállalóként szerzett munkatapasztalat is érdekes lehet, és ez nem csak a diákokat, pályakezdőket érinti.

Sajnos, az első 3 év szakmai gyakorlatát nagyon nehéz megszerezni, főleg, hogy a legtöbb helyen nem is adnak rá esélyt a 3 év gyakorlat hiánya miatt....

Ezért csak azt tudom tanácsolni, hogy nyári vagy évközi diákmunkát igyekezzen szerezni, ha még tanul, illetve buzdítsa erre azt, aki a munkába állással kapcsolatban tanácsot kér.

2015. május 21., csütörtök

A kreatív önéletrajzról idén ismét

Az oldal látogatói gyakran a kreatív önéletrajzot keresik, és így kerülnek ide.
A kreatív önéletrajz mibenlétéről és felhasználásáról már többször írtam.

Lehet, hogy régimódinak tűnök, de én nem érzem úgy, hogy a kreatív önéletrajzot nagyon erőltetni kéne.

Ha úgy érzi, mindenképpen egy kreatív önéletrajz viszi majd sikerre, persze, próbálja ki! Arra viszont mindenképpen oda kell figyelni, hová és milyen kreatív önéletrajzot küld. Azt is el kell mondanom, hogy a kreatív önéletrajz mellett többnyire a "hagyományos" szakmai önéletrajzot is elküldik a jelentkezők, mégpedig a maga egészen unalmas formájában, mindenki számára emészthetőn.

Más szakmákban is szoktak kreatív munkavégzésről beszélni, de ez nem pozitív jelző ott. A kreatív szó jelentését ízlelgetve, és a hozzá társult mondanivalót nézve, könnyen eltévedhet az önéletrajzot író. Magyarán szólva: a kreatív önéletrajz nem azt jelenti, hogy a valóságot kreatívan értelmezi, értem ezalatt azt, hogy valótlan dolgokat állít önmagáról.

A kreatív önéletrajz a szokatlan, érdekes megjelenésével, a hagyományostól eltérő fogalmazásmódjával, képekkel, színekkel éri el hatását.

A tartalomnak minden esetben valósnak kell lennie. A kreatív önéletrajzot készítő saját ötleteit valósítsa itt meg, hiszen ebben pont ez a lényeg. A kreatív önéletrajz sablon már önmagában is eléggé bizarr kifejezés, hát még, ha elgondolom, hogy a 23. számú kreatív önéletrajzmintát 3761 ember töltötte le, és kb. a fele fel is használta. Ugye. :-)
Nem, nem kell keresni, hol a 23. számú minta, ez csak egy példa annak illusztrálására, hogy hogyan tud elveszni az egyediség, ha sablont használunk.

A legfontosabb dolgok, amire oda kell figyelni


  • Abban a szakmában, amiben tevékenykedik, értékelik-e a hagyományostól eltérő megoldásokat?
  • Abban az "iparágban", ahová igyekszik, értékelik-e a hagyományostól eltérő megoldásokat?
  • Elkészítése előtt érdemes alaposan tájékozódni, hová kerül az önéletrajz, értem ezalatt, mivel foglalkozik a cég, elég fiatalos-e, értékelik-e a megszokott önéletrajzoktól való eléggé jelentős eltérést.
  • Valóságtartalmát tekintve a kreatív önéletrajz semmiben sem térhet el annak hagyományos változatától.
  • Saját ötleteket érdemes bemutatni, az interneten fellelt kreatív önéletrajzokat legfeljebb inspirációnak tekintve.
  • Ha már annyira kreatív az önéletrajz, hogy az adatok kinyerése, megértése is problémás, mindenképpen csatolni kell egy mindenki számára olvasható, értelmezhető szakmai önéletrajzot is.  
  • A kreatív önéletrajzot mindenféle egyéb hókusz-pókusz és trükk nélkül meg lehessen tekinteni.
  • Az elküldött fájl mérete akkora legyen, hogy ne akadjon ki tőle a levelezőrendszer.
  • Ha tárhelyen elhelyezett fájlra mutató linket küldünk, akkor ott azonnal meg lehessen nézni a művet, se regisztrálni, se jelszavazni ne kelljen.


Úgy gondolom, a fentieket mindenképpen érdemes megfontolni, és ha úgy tűnik, nem sok értelme van annak, hogy kilógjunk a sorból, akkor inkább mégis az unalmas, sablonos szakmai önéletrajzot érdemes elküldeni.


2015. április 20., hétfő

Ajánlólevél

Az ajánlólevél és a referencia igazából kéz a kézben járnak. Az ajánlólevél egy olyan írás, amit a munkaviszony megszűnésekor adnak a kilépő dolgozónak egyes helyeken.
célja az, hogy bemutassa a dolgozó munkájának minőségét a dolgozó fejlődését, azt, hogyan lehetett vele együtt dolgozni.

Az ajánlólevélnek Magyarországon nincs meg a kultúrája (még), egyes cégeknél természetes, de többnyire azt sem tudják a foglalkoztatók, miről is van szó.

Német nyelvterületen az ajánlólevél már több évtizede teljesen normális és elfogadott intézmény. A neve is mutatja, ajánlás, tehát pozitív dolgok szerepelnek benne. Azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse a dolgozó elhelyezkedését. Egy jó cégtől való jó ajánlólevél előnyt jelenthet.

Mi is található egy ajánlólevélben?

XY ettől eddig állt cégünknél alkalmazásban, mint ....
Munkájával elégedettek voltunk, mert ilyen és olyan eredményeket ért el.

Munkáját így és így végezte, kollégáival való kapcsolata ilyen volt. Munkabírása ilyen, csapatban is jól tud dolgozni. Munkavégzésére a pontosság jellemző, hatékonyan lehet vele együttműködni, ezt kollégái és főnökei is látják.

Nagyjából ennyi. A fentiek nem minta ajánlólevélként olvashatók, csak az ajánlólevél tartalmának megismertetése a célja!

Az ajánlólevél régebben a beosztottak között nem volt szokásban, csak vezető állásra pályázóktól kérték. Ma már felmerülhet kérésként. Előny az, ha valakinek van ajánlólevele.

Arra mindenesetre vigyázni kell, hogy ne lőjenek túl a célon, és ne legyen túl nyálas, ne ömlengjen arról, mennyire nagyszerű az illető, akinek írták. Nem fogják elhinni, még akkor sem, ha igaz.

Az ajánlólevél nem feltétlenül az utolsó munkahelytől kell, hogy származzon, de 10-15 éves ajánlólevéllel már megyünk sokra.

Az ajánlólevél és a referencia nyújtása abban tér el egymástól, hogy a referenciát szokás szóban nyújtani, tehát egy megadott személy nevét megadva, őt kérdezik az illető jelentkezőről, az ajánlólevél viszont minden esetben egy írásba adott "nyilatkozat".

2015. április 16., csütörtök

Ki adjon referenciát?

Előző bejegyzésemben hosszan írtam a referenciáról. Most arról szólok, ki legyen az, akit a referencia adása miatt felkeresünk.

Célszerű, ha az összes szálat nem vágjuk el, amikor elhagyunk egy munkahelyet. Most azért sokkal könnyebb a helyzet, mert a Facebook világában nagyon hamar rátalálunk régebbi munkatársainkra, akik közül lesz olyan, aki segít megtalálni a megfelelő embert.

De ki legyen az?
A szemben levő asztalnál ülő volt kolléga, aki ugyanabban a munkakörben volt, nem jó.

A volt főnökünk, főnökünk főnöke, személyzeti ügyekkel foglalkozó, vagy a cégtulajdonos a megfelelő személy. Természetesen a cég méretétől függ, kit fogunk találni.

Aki a referenciát adja, legyen ebben kompetens személy, értem ezalatt azt, ismerje a munkánkat, emlékezzen ránk! Rém kellemetlen, ha egészen más leírást ad rólunk, mint a valóság, egyszerűen azért, mert összekeverte a neveket.

A referenciaszemélyt meg kell keresni, és meg kell kérdezni, hajlandó-e referenciát adni. El kell mondani, mit is várunk el tőle. Tehát azt, hogy beadok egy jelentkezést X céghez, kérnek tőlem referenciát. Szeretném megkérdezni, beírhatom-e referenciaként. Ez azt jelenti, lehetséges, hogy írásban vagy telefonon felkeresik, és megkérdezik, mit tud rólam, a munkámról. Tud-e rólam olyan jellemzést adni, amiből kiderül, jól dolgoztam ott, értek ahhoz, ami a feladatom volt, és jó kolléga voltam. Ekkor az illető mondhatja azt, ne haragudjon kedves barátom, azt se tudom, ki maga, én már nem emlékszem az 5 évvel ezelőtti munkatársaimra. Ez egyfelől rossz hír, másfelől pedig jó. Jó azért, mert kiderült, őt nem szabad megadni referenciaszemélyként. Rossz, mert kereshetünk tovább.

Ha vállalja, akkor is csak reménykedhetünk benne, hogy az adott híváskor úgy hirtelenjében el fogja mondani azt a néhány pozitív dolgot, amit elvárunk. Nem kell szégyellni, elvárjuk. Ki akarna olyan referenciát kapni, ami arról szól, hogy folyton veszekedtünk, naponta elkésett, hanyag volt. Tudom, ilyet nem mondhat, de ugyanezt jól körülírva virágnyelven is elmondhatja, és még csak nem is tudunk róla.

Tehát bíznunk kell a referenciaszemélyben, akit ki kell oktatni arról, hogy ő most nekünk referenciaszemélyként kerül megjelölésre, és készüljön fel lelkileg, hogy esetleg megkeresik. Akkor emlékezzen ránk, és persze tudjon mondani néhány pozitív mondatot.

Ha kicsi cégeknél dolgoztunk, könnyen előfordulhat, hogy csak volt munkatársat találunk. Akkor is ez a helyzet, ha régebbi cégtől szeretnénk referenciát, de az már nincs meg, vagy elképzelhető, hogy sok nyugdíj környéki kollégánk volt, akiktől pár év múlva már nem kérhetünk referenciát. Ilyenkor a volt kolléga, mint kolléga mondhatja el, milyen volt a közös munka. Az, hogy tudjon róla, számítson rá, itt is követelmény!

A referencia szerepe egyre nagyobb lesz, tehát érdemes gyűjteni a referenciákat, ahol felajánlják, hogy írnak, ott el kell fogadni, sőt meg kell köszönni. Ha nem divat adott helyen, és olyan az elválás, akkor kérni kell kilépéskor. Például, ha kénytelenek voltak X embert elküldeni, akkor valószínűleg adnak referenciát, mert nincs bennük sértettség.

Az önéletrajzban első körben írhatunk annyit, referencia kérhető.

Ha az adott cég kéri is, akkor még mindig van időnk ismételten megkeresni a referenciaszemélyt, és szólni, most kértek referenciát, beírtalak, várható, hogy keresnek. Miért jó ez? Lehet, hogy fél év-egy év telik el a beszélgetés óta, már régen elfelejtette az illető az egészet, így pedig van ideje felidézni a régi időket, hogy a megkereséskor már emlékezzen.

2015. április 13., hétfő

Referencia

Egyre több munkáltató kér referenciát a leendő alkalmazottól.
Ez számukra egyfajta biztosíték. Ezzel nincs is gond.

Ott látom a problémát, hogy a magyar munkáltatók nincsenek felkészülve a referencia adására. Persze nem a munkáltatónak, mint szervezetnek kell felkészülnie, vagyis mégis, de nem úgy. 

Mire gondolok? A munkáltató mondhatom úgy, egy megfoghatatlan valami. 
Tudom persze, hogy mindenütt megvan az a személy, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja, aki a szerződéseket aláírja. Ez így van, de nem ő az, aki ismer bennünket. Akkor igen, ha egy kis cégnél dolgozunk, de ez esetben is csak akkor, ha egy időben dolgoztunk ugyanott, és tényleg ismerte a munkánkat, valamint, ha a referenciát nem 10 év múlva kérjük.

Az lenne jó, ha kilépés után, ha már egy bizonyos időt dolgozott az adott cégnél a dolgozó, immáron lehiggadva, automatikusan írnának egy referenciát az adott dolgozóról. Sajnos, ha a munkavállaló akar elmenni, akkor gyakran azonnali önismereti képzésben részesül, és megtudja, hogy a tegnap még kiváló teljesítményűnek tartott munkája igazából egy fabatkát sem ért, és jó is, hogy az ilyen nem rontja itt tovább a levegőt, és jó lenne, ha többet be sem tenné a lábát a kapun. 

Nos, ez az, ami miatt nehezen lehet jó referenciát kapni a munkáltatótól. Lehet, hogy 1-2 hónap múlva már úgy látják, igen, érthető, hogy egy lakóhelyéhez sokkal közelebbi munkahelyre ment, nem utazik napi 4 órát, vagy, hogy igen, itt egy monoton munkát végzett, amihez a képzettsége, gyakorlata bőven sok volt, és most, az új helyen milyen jól elvezeti azt a néhány fős csoportot, stb.
Lehet, csak elmúlt a harag, és reálisan tudják már nézni a dolgot.
Ilyenkor jó lenne, ha elkészülne a referencia, amit eltennének, és ha szükséges, kiadnák. Sőt, akár el is lehetne küldeni a dolgozónak azzal, őrizze meg, és használja, ha szükséges.
Sajnos, nem tartunk még itt.

Azért fontos, hogy időben készüljön a referencia, mert ha már senki sem dolgozik ott a régi kollégáink közül, akkor tényleg, mit tudnak írni? Azt, hogy mettől meddig, milyen munkakörben dolgoztunk, esetleg azt, mennyit hiányoztunk és hogy volt-e fegyelmi ügyünk, vagy kaptunk-e dicséretet, jutalmat, kitüntetést. Arról nem tudnak írni, milyen volt velünk együtt dolgozni, a hétköznapokban feltaláltuk-e magunkat, lehetett-e ránk számítani.


A referenciát mindig egy adott személytől tudjuk kérni. Például, ha volt főnökünk nem tekint személyes ellenségének amiatt, hogy cserben hagytuk/elárultuk/felmondtunk. Ő le tudja írni, milyen feladatokat hogyan láttunk el, beilleszkedtünk-e a csapatba, és miben lehetett ránk számítani, milyen volt velünk a munka.

2015. április 8., szerda

Önéletrajz idegen nyelven

Az önéletrajzot gyakran magyar és X vagy Y nyelven is kérik beadni. Ha ez az önéletrajz egy magyar munkáltatóhoz kerül, amelyik Magyarországon működik, akkor semmi gond, le lehet fordítani angolra, németre, franciára, vagy olyan nyelvre, amit kérnek.

Melyiket?

Ekkor is vigyázzunk néhány dologra!
Nem szó szerinti fordítás kell. Mire gondolok?

A munkáltatók megnevezése például. Lehet, hogy az adott cégnek van angol elnevezése. Utána lehet nézni, hogy mi az angol neve. Ebben az esetben mindenképpen a hivatalos nevét használjuk.

A következő csapda a munkakörök megnevezése. Magyarországon csodálatos munkaköri elnevezések vannak. Néha az ember azt sem tudja, miről lehet szó. Persze gyakran azért, mert ezek angol megnevezések, és magyarul nem tudjuk, mivel is lenne egyenértékű az a munkakör. De ez a jobbik eset, mert ekkor simán be lehet írni az angol munkaköri megnevezést. Reménykedve persze abban, hogy a cégnél tudták, minek milyen nevet adnak, és egy külföldi számára is világos lesz, nem pedig nevetséges.
Ha viszont magyar a munkaköri megnevezés, és más nyelven nem is használják a cégnél, akkor azt le kell írni az adott idegen nyelven. Nem szó szerint fordításban, hanem utána kell nézni, hogy azt a bizonyos munkát hogyan nevezhetik az adott nyelven. Lehet, hogy a szótár, vagy az iskolai/filmekből szerzett tudásunk nem lesz jó,mert egy bizonyos foglalkozásra 5-10 kifejezés is van, és mind mást jelent.
Sőt, az is előfordulhat, hogy az egyik országban így, a másikban meg úgy nevezik a foglalkozást. 

Ezért is kell tájékozódni, mielőtt nekiállunk az önéletrajzot idegen nyelvre fordítani.

Honnan lehet utána nézni? 
A legjobb az, ha a cégünk idegen nyelven is kiad statisztikát, összefoglalót, mert ebből lehet, megtaláljuk a keresett kifejezéseket. Ha nem vagyunk ilyen szerencsések, akkor a Google barátunkhoz fordulunk, és ügyes kulcsszavak beírásával elkezdünk információt gyűjteni. Vannak olyan oldalak, ahol összegyűjtve megtalálunk egy csomó munkaköri megnevezést például angolul.

Találni fogunk önéletrajzokat, karriertanácsadói oldalakat, álláshirdetéseket. Ezeket átböngészve láthatjuk, hogy vajon jó munkaköri megnevezést használunk-e.

Lehet, az az egyszerűbb, ha a nyakatekert, kacifántos magyar munkaköri megnevezést leegyszerűsítjük, és például ügyintézőnek nevezzük magunkat és utána odaírjuk, milyen ügyeket intéztünk. Persze nem részletesen, de hogy például pénzügyeket, vámoltatást, ügyfelek problémáinak kivizsgálását, stb. Azt ugyanis, hogy kintlévőségek behajtásának felelős kezdeményezője nem biztos, hogy érdemes lefordítani.
Ezt a feladatok felsorolása között szerepeltethetjük.
Az is lehet, hogy ennek a feladatnak máshol van egy frappáns megnevezése, amit vagy megtalálunk, vagy nem…


A nevek fordítása ma már nem divat. Tehát az utcanév az úgy szól, ahogy magyarul írva van. Annyit tehetünk, hogy az adott nyelvben nem levő ékezetes betűket lecseréljük ékezet nélkülire, bár ennek is ott van értelme, ha az a címünk, ahová esetleg írni fognak. 

Az idegen nyelven készülő önéletrajz nem lehet a magyar nyelvű tükörfordítása!
Mindig figyeljen oda, hogy a célország elvárásait teljesítse a beadásra kerülő önéletrajz.

2015. április 4., szombat

Önéletrajz külföldre

Előfordulhat hogy az önéletrajzot külföldre kell küldeni, illetve külföldön lesz felhasználva. Mennyiben jelent ez mást, mint amikor itthon adunk be önéletrajzot?

Az, hogy valós adatokat kell megadni, és a munkatapasztalatok közül a relevánsakat kell kidomborítani, az egyértelmű.

Ha a magyar viszonyok között elfogadott, sőt megkövetelt önéletrajzot fordítjuk le, (fordíttatjuk le) az adott nyelvre, vagy akár a majdnem mindenhol elfogadott angolra, akkor nem szabad azon csodálkozni, hogy az önéletrajz nem arat sikert.

Nem mindegy, hogy az angol nyelvű önéletrajzot egy magyarországi munkáltatónál akarjuk felhasználni, vagy Európa nyugati részén, esetleg más földrészen.

Itthon az amerikai típusúnak nevezett önéletrajzot használjuk, ami nem a curriculum vitae, hanem a resume kifejezéssel írható le.
Ha a különbséget érzékeltetni szeretném, akkor azt úgy a legkönnyebb, hogy a resume az, ahol szinte csak felsorolások vannak, egy-két mondatos magyarázatokkal, a curriculum vitae viszont hosszabb folyó szöveges részt tartalmaz, mondjuk úgy, mesélősebb.

A határ nem húzható meg szigorúan, hiszen a fogalmak mindenhol keverednek, és mindenütt más elvárások vannak.

Magyarországon a törvények például nem engedik meg a diszkriminációt, de sok olyan ország van, ahol ilyen megkötések nincsenek. Ezzel együtt nem árt tisztában lenni azzal, hogy a munkáltató úgyis azt vesz fel, akit akar. (vagy akit tud)

Míg az USA-ban nem kérhetnek fotót az önéletrajzra, addig nálunk ez a munkáltató választása szerint kell vagy nem kell, de például a Közel-Keleten kötelező az önéletrajzon a fotó.

Nálunk diszkréten nem írjuk oda a születési időt, mert rontjuk esélyeinket, ha látják túl hosszú szakmai tapasztalatunk lehet  életkorunkból adódóan, vagy éppen túl kevés, lényeg, nem elvárás ennek közlése. Felesleges magyar munkáltatóhoz magyarként jelentkezve a nemzetiségünket, anyanyelvünket jelölni, külföldön viszont érdekes lehet mindkettő.

Sok eltérés van a nálunk gyakorlatban elfogadott, szinte megkövetelt önéletrajz és más országok elvárásai között. Ezért, ha külföldre készül az önéletrajz, célszerű alaposan tájékozódni arról, az adott országban, kultúrában mi az elfogadott, a megkövetelt. Lehet, hogy olyan adatokat kell megadni, amiket Európában biztosan nem kérhetnének, így a magyar nyelvű önéletrajzban az nem is szerepel.


Ne essen abba a hibába, hogy a külföldre készülő önéletrajza a magyar szokások szerinti önéletrajz egyszerű fordítása.

2015. március 26., csütörtök

Önéletrajz - önállóan, az Önéletrajz könyv segítségével

Önéletrajz írásakor sok kérdés merül fel.

A legkisebb problémának sokszor az mutatkozik, hogy összeszedjük a papírokat, igazolásokat, bizonyítványokat.



Kérdések, melyek sok önéletrajzát készítőben felmerülnek:


  • Ha minden együtt van, akkor hogyan tovább?
  • Mindent beleírjak, vagy se?
  • Ha kihagyok dolgokat, akkor mi legyen az?
  • Ennyi munkahely felsorolása nem fér el azon a kis helyen, most akkor mit tegyek?
  • Hova tegyem a képet?
  • Mekkora kép kell vajon? Hogyan lesz ebből kisebb?
  • Hm, és milyen elrendezés kell?
  • Nem nagyon tudok én formázni, most mit tegyek?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések szinte minden alkalommal elhangzanak. Ha professzionálisan kezeli a szövegszerkesztőt, képszerkesztőt, a fájlnevekkel, és különböző szerverek tulajdonságaival is tisztában van az optimális fájlnévhez, és már úgy érzi mindent  tud a témában, akkor Önnek nincsen szüksége erre a könyvre.

Ha a fentiek közül van még mit tanulni, illetve a felsorolt kérdésekhez hasonlókat már felett önmagának és környezetének, ez a könyv nagyon hasznos lesz!

Tudom, millió ingyenes segítség megtalálható itt meg ott, kitartó munkával össze lehet mazsolázni egy csomó tudást. Nálam, ebben a blogban is nagyon sok hasznos információ van leírva, ezeket elolvasva már könnyebb sz önéletrajzot elkészíteni.

A könyv mennyiben jobb? Irány a könyv

Egy helyen található meg a sok információ, lépésről lépésre leírás, sőt egy kis tudomány is.
Nem kell különböző bejegyzéseket keresgélni, innen-onnan begyűjteni a részleteket, egy helyen, egy könyvben van leírva minden.

Ha gyorsan, hatékonyan szeretne dolgozni, akkor sok időt meg tud spórolni azzal, hogy ezt a könyvet megvásárolja.

A tanácsadás óradíja nálam 8.000 Ft, ami tudom, sok embernek úgy tűnik, magas, de meg kell mondanom, ez a nagyon baráti kategória. 

A könyvet 4.500 Ft-ért bocsátom rendelkezésre!

Nem hozok arra példákat, ez mivel egyenértékű, és hú, mennyivel hasznosabb, csak annyit mondok, ha gyorsan, sok információt szeretne kapni az önéletrajz írásról, nem csak a lila ködöt, hogy legyünk egyediek és hú meg ha, hanem olyan tanácsokat is, hogyan legyen megformázva az önéletrajz, hogyan küldje el, mit írjon bele, és mit ne, hogyan érje el, hogy lehetőség szerint hibátlan legyen a szöveg, akkor tessék, vannak még példányok! :-)

A könyv nem papíron van, letölthető, minden platformom olvasható pdf fájlként kerül elküldésre.

Hogy a fizetés minél egyszerűbb legyen, a kártyás fizetést Pay-Pal-on keresztül tudom biztosítani. Az alábbi linkre kattintva könnyen megvásárolható a könyv. Nem kell megijedni, elcsodálkozni, egy webáruházban kapott polcot a könyv. Regisztráció nélkül, a szükséges adatok megadásával lehet megvásárolni a könyvet, a fizetést követő 24 órán belül emailben érkezik a könyv és a számla is.