2015. április 13., hétfő

Referencia

Egyre több munkáltató kér referenciát a leendő alkalmazottól.
Ez számukra egyfajta biztosíték. Ezzel nincs is gond.

Ott látom a problémát, hogy a magyar munkáltatók nincsenek felkészülve a referencia adására. Persze nem a munkáltatónak, mint szervezetnek kell felkészülnie, vagyis mégis, de nem úgy. 

Mire gondolok? A munkáltató mondhatom úgy, egy megfoghatatlan valami. 
Tudom persze, hogy mindenütt megvan az a személy, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja, aki a szerződéseket aláírja. Ez így van, de nem ő az, aki ismer bennünket. Akkor igen, ha egy kis cégnél dolgozunk, de ez esetben is csak akkor, ha egy időben dolgoztunk ugyanott, és tényleg ismerte a munkánkat, valamint, ha a referenciát nem 10 év múlva kérjük.

Az lenne jó, ha kilépés után, ha már egy bizonyos időt dolgozott az adott cégnél a dolgozó, immáron lehiggadva, automatikusan írnának egy referenciát az adott dolgozóról. Sajnos, ha a munkavállaló akar elmenni, akkor gyakran azonnali önismereti képzésben részesül, és megtudja, hogy a tegnap még kiváló teljesítményűnek tartott munkája igazából egy fabatkát sem ért, és jó is, hogy az ilyen nem rontja itt tovább a levegőt, és jó lenne, ha többet be sem tenné a lábát a kapun. 

Nos, ez az, ami miatt nehezen lehet jó referenciát kapni a munkáltatótól. Lehet, hogy 1-2 hónap múlva már úgy látják, igen, érthető, hogy egy lakóhelyéhez sokkal közelebbi munkahelyre ment, nem utazik napi 4 órát, vagy, hogy igen, itt egy monoton munkát végzett, amihez a képzettsége, gyakorlata bőven sok volt, és most, az új helyen milyen jól elvezeti azt a néhány fős csoportot, stb.
Lehet, csak elmúlt a harag, és reálisan tudják már nézni a dolgot.
Ilyenkor jó lenne, ha elkészülne a referencia, amit eltennének, és ha szükséges, kiadnák. Sőt, akár el is lehetne küldeni a dolgozónak azzal, őrizze meg, és használja, ha szükséges.
Sajnos, nem tartunk még itt.

Azért fontos, hogy időben készüljön a referencia, mert ha már senki sem dolgozik ott a régi kollégáink közül, akkor tényleg, mit tudnak írni? Azt, hogy mettől meddig, milyen munkakörben dolgoztunk, esetleg azt, mennyit hiányoztunk és hogy volt-e fegyelmi ügyünk, vagy kaptunk-e dicséretet, jutalmat, kitüntetést. Arról nem tudnak írni, milyen volt velünk együtt dolgozni, a hétköznapokban feltaláltuk-e magunkat, lehetett-e ránk számítani.


A referenciát mindig egy adott személytől tudjuk kérni. Például, ha volt főnökünk nem tekint személyes ellenségének amiatt, hogy cserben hagytuk/elárultuk/felmondtunk. Ő le tudja írni, milyen feladatokat hogyan láttunk el, beilleszkedtünk-e a csapatba, és miben lehetett ránk számítani, milyen volt velünk a munka.

Nincsenek megjegyzések: